9.Fejezet
Az álmok valóra válnak?
Egy nap reggel készülődtem suliba.
Amikor odaértem mint mindig,YoonGi rohant hozzám hogy mizu?
Különben ennek a mizu veled semmi szövegnek,semmi értelme mert kérdezik:mizu?mondom semmi.Veled?
Semmi.
Ennyit erről!
Szóval beértem a suliba,beszélgettem YoonGi-val,amikor látom hogy Min és a barátnője kergetőznek.
Épp felénk rohantak amikor,Min véletlen nekem jött,és éppen megfogtam.
Már megint átkaroltam,és megint éreztem azt a fellángolást.
-Bocsi-mondta Min.
-Semmi baj.
És tovább futott.
Eljött az úszás óra.Amikor vége lett,elmentem egy automatához,és venni akartam egy snickerset.
Amikor kivettem és bontottam volna kifele,eszembe jutott hogy odaadhatnám Minnek.
Csak úgy kedvességből.
Visszaértünk a suliba és odaakartam adni Minnek.
Félre hívtam,eddig semmi rossz, aztán mondtam neki:
-..Remélem elfogadod.
-Nem!
Nagyon meglepődtem,hogy nemet mondott még arrébb is ugrott,mondom oké.
Kibaszott kínos volt.
Amikor hazaértem bocsánatot kértem Mintől,hogy kellemetlen helyzetbe és zavarba hoztam.
Azt mondta nembaj.
De megértem hogy nemet mondott mert amikor megmondtam neki hogy szeretem,akkor még csak nem is válaszolt.
Visszaemlékezés:
-Hé Min!Mondani szeretnék neked valamit!
-Odébb mentünk.
-Mondd.-mondta Min.
-Szóval csak annyi hogy...nagyon...nagyon tetszel és szeretném ha a barátságnál több lenne köztünk.
Erre nagy csend lett...
Becsengettek.
-Ő...Jin ezt szerintem később beszéljük meg.
Néztem nagy fájdalommal ahogy elmegy utána akartam rohanni de az egyik tanár megállított kérdezni a holnapi atlétika versenyről.
Nem mertem megkérdezni Min-t órán hogy igen vagy nem ezért csak hallgattam.
Eltelt egy hónap.A haverjaim azt mondták hogy:-lehet hogy azért nem mondott semmit...mert szégyellős nem?
-Lehetséges.-mondtam
-Akkor mondd meg neki videó hívásban.
-Öhh...nem is rossz ötlet.
Huhh hát az valami borzalmas volt.
Közben Yehangiival kibékültem.
DE EZT MÉG VISSZA KAPJA!
Magyar óra volt.
Min egyfolytába nézett órán.
Huhh rohadt jó volt,mondtam is Yehangiinak és megkérdeztem tőle hogy szerinte összejövünk-e még.
Azt mondta igen.
Elkezdődött az Akrobatika.
Épp kézen átfordulást gyakoroltunk.
Egyszer kiütőztünk és a földön voltam amikor az osztálytársam ki akart dobni,de én hátra bukfenceztem és felugrottam mint Jackie Chen.
Min úgy nézett mint az állat!
Haza értem.
Mondtam Minnek hogy:
-Hát basszus.
És azt akartam neki ezzel elmondani hogy mennyire hiányzik de ehelyett ezt mondtam amit már rég el kellett volna mondanom.
Ő tudod a múltkor megígértem hogy megmondom hogy milyen perverz álmokat álmodtam.
-Igen?-mondta Min.
-Csak akkor mondom meg ha te is amit mondani akartál.
-Oké-mondta.
-Szóval azt álmodtam egyszer hogy egymás mellett álltunk a T/2-es,teremben és meg akartam fogni a segged,de bejött az egyik osztálytársam,és az övét fogtam meg!
-ÚRISTEN!-írta nevetve.
-Meg még azt,hogy egy sziklán ültünk és megcsókoltuk egymást és be teleportálódtunk az ágyba!
-JAJ!Na akkor most mondom én.
Olyan volt,hogy a suli discoban voltunk és megcsókoltuk egymást!
-HIHI!-mondtam.
-Akkor egymásról álmodtunk!
-Igen.-mondta.
Elköszöntünk egymástól és lefeküdtem aludni.
-Szeretlek Min!
Amikor odaértem mint mindig,YoonGi rohant hozzám hogy mizu?
Különben ennek a mizu veled semmi szövegnek,semmi értelme mert kérdezik:mizu?mondom semmi.Veled?
Semmi.
Ennyit erről!
Szóval beértem a suliba,beszélgettem YoonGi-val,amikor látom hogy Min és a barátnője kergetőznek.
Épp felénk rohantak amikor,Min véletlen nekem jött,és éppen megfogtam.
Már megint átkaroltam,és megint éreztem azt a fellángolást.
-Bocsi-mondta Min.
-Semmi baj.
És tovább futott.
Eljött az úszás óra.Amikor vége lett,elmentem egy automatához,és venni akartam egy snickerset.
Amikor kivettem és bontottam volna kifele,eszembe jutott hogy odaadhatnám Minnek.
Csak úgy kedvességből.
Visszaértünk a suliba és odaakartam adni Minnek.
Félre hívtam,eddig semmi rossz, aztán mondtam neki:
-..Remélem elfogadod.
-Nem!
Nagyon meglepődtem,hogy nemet mondott még arrébb is ugrott,mondom oké.
Kibaszott kínos volt.
Amikor hazaértem bocsánatot kértem Mintől,hogy kellemetlen helyzetbe és zavarba hoztam.
Azt mondta nembaj.
De megértem hogy nemet mondott mert amikor megmondtam neki hogy szeretem,akkor még csak nem is válaszolt.
Visszaemlékezés:
-Hé Min!Mondani szeretnék neked valamit!
-Odébb mentünk.
-Mondd.-mondta Min.
-Szóval csak annyi hogy...nagyon...nagyon tetszel és szeretném ha a barátságnál több lenne köztünk.
Erre nagy csend lett...
Becsengettek.
-Ő...Jin ezt szerintem később beszéljük meg.
Néztem nagy fájdalommal ahogy elmegy utána akartam rohanni de az egyik tanár megállított kérdezni a holnapi atlétika versenyről.
Nem mertem megkérdezni Min-t órán hogy igen vagy nem ezért csak hallgattam.
Eltelt egy hónap.A haverjaim azt mondták hogy:-lehet hogy azért nem mondott semmit...mert szégyellős nem?
-Lehetséges.-mondtam
-Akkor mondd meg neki videó hívásban.
-Öhh...nem is rossz ötlet.
Huhh hát az valami borzalmas volt.
Közben Yehangiival kibékültem.
DE EZT MÉG VISSZA KAPJA!
Magyar óra volt.
Min egyfolytába nézett órán.
Huhh rohadt jó volt,mondtam is Yehangiinak és megkérdeztem tőle hogy szerinte összejövünk-e még.
Azt mondta igen.
Elkezdődött az Akrobatika.
Épp kézen átfordulást gyakoroltunk.
Egyszer kiütőztünk és a földön voltam amikor az osztálytársam ki akart dobni,de én hátra bukfenceztem és felugrottam mint Jackie Chen.
Min úgy nézett mint az állat!
Haza értem.
Mondtam Minnek hogy:
-Hát basszus.
És azt akartam neki ezzel elmondani hogy mennyire hiányzik de ehelyett ezt mondtam amit már rég el kellett volna mondanom.
Ő tudod a múltkor megígértem hogy megmondom hogy milyen perverz álmokat álmodtam.
-Igen?-mondta Min.
-Csak akkor mondom meg ha te is amit mondani akartál.
-Oké-mondta.
-Szóval azt álmodtam egyszer hogy egymás mellett álltunk a T/2-es,teremben és meg akartam fogni a segged,de bejött az egyik osztálytársam,és az övét fogtam meg!
-ÚRISTEN!-írta nevetve.
-Meg még azt,hogy egy sziklán ültünk és megcsókoltuk egymást és be teleportálódtunk az ágyba!
-JAJ!Na akkor most mondom én.
Olyan volt,hogy a suli discoban voltunk és megcsókoltuk egymást!
-HIHI!-mondtam.
-Akkor egymásról álmodtunk!
-Igen.-mondta.
Elköszöntünk egymástól és lefeküdtem aludni.
-Szeretlek Min!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése